Minden 30 000 Ft feletti vásárlást most ingyenesen kiszállítunk

Iskolai stressz kezelése

K.V., 2016. 08. 17.

Általánosságban elmondható, hogy a stressz mindenki életében jelen van. Ezt természetesen rengeteg tényező befolyásolhatja, például a mindennapi történések, egy-egy rosszabb nap, a munkahelyi körülményeink vagy az, hogyan alakulnak a dolgaink az iskolában, tanulmányainkban.

Mi a stressz?

A stressz jelentése tartós idegesség, folyamatos feszültség. Egy válaszreakció a szervezet részéről, mely tükrözi azt, hogyan éljük meg a mindennapjainkban bekövetkező, nem kifejezetten pozitív élményeket, történéseket. Természetesen ezeket mindenki másképp éli meg, de szinte elkerülhetetlen az, hogy az életünkben zajló eseményekre olykor negatívan reagáljunk, még akkor is, ha a pozitív gondolkodás hívei vagyunk.

Vegyük például a tömegközlekedést. Abban egyetérthetünk, hogy igen gyakori az, hogy keresztbehúzza a számításainkat. Például amikor sietünk valahová, időpontra megyünk, elkésünk a suliból/munkából. Bosszúságot okozhat, hiszen felborítja a rendszerünket és a terveinket is. 

Hogyan hat a stressz az iskolás korú gyermekekre?

A stressz kiváltó okai igen széles skálán mozognak, a szervezetre és lelki egyensúlyunkra gyakorolt hatásai viszont ismertek:

  • idegesség
  • feszültség
  • agresszió
  • depresszió
  • egyes esetekben testi megbetegedések
  • szorongás
  • szédülés
  • szociális fóbia

Ha sorra vesszük ezeket a tüneteket, egyesével is, de egymással társulva még komolyabb problémákat okozhatnak a kisiskolásoknál és kamaszoknál egyaránt. A szorongás például a felgyülemlett idegesség és feszültség hatására jelentkezhet, ha nem tudja magában rendezni, illetve kibeszélni magából a stressz okozta érzéseit, félelmeit. Befelé fordulóvá válik, kevesebbet beszél, kerüli a kommunikáció bármely formáját. Magába fordul. 

Ennek pontosan az ellentettje, és ez inkább a kamaszokra jellemző, hogy a stressz hatására agresszívvá válnak. Az agresszió jelentkezhet verbálisan, tehát megváltozhat a beszédstílus, az emberekkel való kommunikáció formája és minősége. Ezen kívül agresszív gyermekek kitölthetik dühüket tárgyakon, rosszabb esetben személyeken, ami már igen komoly formája a stressz ezen tünetének.

A szédülés egy olyan következménye a stressznek, mely legtöbbször inkább abból fakad, hogy a gyermek nem eszik normálisan és ingadozik a vércukor szintje. Hiszen ha idegesek vagyunk, nekünk sem csúszna le egy falat sem a torkunkon.

A stressz egyik igen komoly következménye a depresszió. Ez esetben exogén depresszióról beszélünk, amely nem testi betegség vagy vitaminhiány miatt, sokkal inkább valamilyen külső történés, hosszan fennálló stresszes időszak hatására alakul ki, amikor a gyermeket valamilyen kudarc vagy veszteség éri. Ez lehet szerelmi bánat, barát elvesztése, költözés, iskolaváltás, kirekesztettség, diszkrimináció, stb.

A szociális fóbia pedig, amikor a gyermek fél a nyilvános megjelenéstől akár az iskolában, akár szabadidejében. Fél megszólalni és kapcsolatot teremteni, és testi jeleket is produkál. Pl tenyérizzadás, hőhullámok, elpirulás, lesütött szemek

Hogyan vegyük észre, ha a gyermek stresszel?

 A stressz mindenkinél máshogy jelentkezik és egyéntől függ, miként éli meg és dolgozza fel. Ez a jelenség a gyermekek esetében is igen súlyos mentális  problémákat okozhat, melyek személyiségük nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődését hátráltatja. Lássuk mik azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy gyermekünk iskolai stressznek van kitéve:

-Sokat betegeskedik. Mint azt már rengetegszer hallhattuk, minden betegség lelki eredetű. Ebből következik, hogy ha a gyermek huzamosabb ideig stressz hatása alatt áll, legyengül a szervezete és az immunrendszere. A legyengült immunrendszer pedig olykor nem képes ellenállni a betegségeknek. Így ha gyermekünk sokat betegeskedik, érdemes ezek lelki okát keresni.

-Feszült, ingerlékeny.  Ha gyermekünk ingerülten reagál az egyes helyzetekre, türelmetlen, akaratos, hisztis és nem lehet bírni vele, mind arra utalhatnak, hogy nem érzi magát jól a bőrében. 

-Hányás, hasmenés, gyomorpanaszok. Ha idegeskedünk/feszültek vagyunk, gyakran előfordul, hogy fáj vagy görcsöl a hasunk, egy falat sem csúszik le a torkunkon, a torkunk a gyomrunkban és mintha pillangók költöztek volna bele, csak ez esetben nem olyan jó érzés. 

-Migrénszerű fejfájás. A migrén sajnos a gyermekeket sem kíméli, ezen jelenség kialakulása nem megmagyarázható, nem lehet kötni semmihez, egyszer csak kialakul és nagyon rossz. Különösen felerősödhet stresszhelyzetben, de a frontérzékenyek is gyakran szenvednek migrénben.

- Nehezen alszik el.  Este, amikor vége a napnak és lurkónkat lefektetjük aludni, elalvás előtt - csakúgy, mint a felnőttek - átgondolja a napját. Feldolgozza az adott nap eseményeit, sérelmeit és új ismereteit. Ezekkel magára marad és magunkról tudjuk, hogy ha valamilyen gondolat belülről emészt minket amit nem tudunk megosztani, az negatívan hat a lelkivilágunkra. 

-Újra bepisil. A kisiskolás gyermekekre jellemző, hogy ha feszültek és érzik, hogy valami nincs rendben, újra bepisilnek, holott már hosszú idő óta nem tették. Nagyon fontos, hogy ne bántsuk őket ezért, inkább próbáljuk megnyugtatni és segíteni neki átvészelni a stresszhelyzetet.

Sokan azonban, nagyon okosan a nap végén játékos élménybeszámolóként mesélik és meséltetik el a gyermekkel is a történéseket és a másnapra vonatkozó terveiket. Én személy szerint igazán szép szokásnak tartom, már csak azért is, mert ezzel a szülő segít a gyermeknek feldolgozni az élményeket és kialakul egyfajta bizalmi viszony is a felek között.

A photo posted by Fènyes Adrienn (@chiliadri98) on

Iskolai stressz

Ha visszaemlékszünk gyermekkorunkra, talán rémlik, milyen sokszor hallhattuk a következő mondatot: "Addig örülj, míg gyerek vagy!"

Ezt a gyerekek természetesen nem minden esetben értik, a szülők annál gyakrabban hangsúlyozzák. Tévedés azonban azt hinni, hogy a gyermekek élete teljesen felhőtlen és stresszmentes.

Gondoljunk csak arra, hogy a felnőttek körülbelül 8-10-12 órát töltenek a munkahelyen és a gyermekek reggel 8-tól iskolában vannak általában 4 óráig, amíg a napközi tart, de ezeken kívül közbejöhetnek egyéb elfoglaltságok mint különóra, korrepetáció, szakkör, edzés stb. Tehát ha órákban számoljuk, a szülők és a gyermekek megközelítőleg ugyanannyi időt töltenek naponta "munkával".

Az iskola ugyanis munka. Kemény, fáradtságos, olykor igen megeröltető. Különösen az óvodából frissen kilépő, elsős diákoknak, akik kikerülnek nyugodt, játékos közegükből. Nem csak új ismeretekkel, de új gyerekekkel és felnőttekkel is megismerkednek. Alkalmazkodniuk kell és természetesen megfelelni az elvárásoknak is, amelyeket az iskola, a tanárok és a szülők támasztanak feléjük. 
Ráadásul az iskola végeztével otthon sincs pihenő, hiszen csakúgy mint anyát vagy apát amikor hazaér a munkából, egy csomó "házi feladat" várja.

Hát mi ez, ha nem stresszforrás? És hogyan oldhatjuk gyermekünkben a feszültséget és a rejtett szorongást?  

 

Mit tegyünk az iskolai stressz ellen?

Úgy gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy felismerjük: Igen, a gyermekem stresszel és segítségre van szüksége. Amit nem mástól - gondolok itt orvosra, dadusra vagy gyógyszerekre - hanem tőlünk, szülőktől várja és kell, hogy megkapja. Mert sajnos rengetegen hárítják ezt a feladatot másokra, esetleg szakemberekre. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a gyermeknek csupán figyelemre és szeretetre van szüksége. A szülőtől.

Beszélgessünk, beszéltessük, hagyjuk megnyílni és kinyilvánítani a saját véleményét és érzéseit a dolgokról. Hallgassuk meg, fogadjuk el amit mond és tartsuk tiszteletben az ő nézőpontját. A szülő "feladata" az, hogy megértse gyermekét és jó irányba terelje.
Az azonban, hogy terelgetjük, nem azt jelenti, hogy elfojtjuk a saját gondolatmenetét és érzelmeit.

Legyünk türelmesek és próbáljuk meg tudatosítani benne, hogy mi minden helyzetben mellette állunk és nem várunk el tőle olyat, amire nem képes. De mint tudjuk, az ember bármire képes, amit nagyon szeretne! Ezt kell benne erősíteni és nem azt, hogy nem elég jó, vagy hogy még jobbnak kell lennie.

Nagyon fontos, hogy a gyermekkel ne éreztessük, hogy gond van "vele". Ha a szülői segítség nem jár eredménnyel, érdemes először valamilyen hobbit találni a gyerkőcnek, ahol levezetheti a feszültséget, vagy épp nyugtatólag hat rá. Ilyenek az úszás, karate és egyéb küzdősportok, tánc, lovaglás, stb.

A photo posted by Kinga (@bkinga88) on

Ami a legfontosabb, hogy orvosi/gyógyszeres segítséget csak akkor alkalmazzunk, ha nem tudunk magunk megbirkózni a gyermek fusztrációjával. 

Vélemények

A weboldalon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény javítására. Az adatvédelmi szabályzatunkat itt találja.