1938-ban a világ megérett arra, hogy feltaláljanak egy olyan töltőtollat, amely egyszerre elegáns, de megállja a helyét a mindennapokban is. 
Az addigi töltőtollak nagy problémája volt, hogy kifolyt belőle a tinta és száradása is több időt vett igénybe. A folytonos utántöltésről nem is beszélve...

 

Bíró László József felfedezte, hogy a nyomdai tinta sokkal alkalmasabb erre a célra, ugyanis nem igényel komplikált szárítási eljárásokat, illetve piszokmentes. A gyakori utántöltés elkerülésére alkotta meg a tintatartályt. Az elfolyás ellen kitalálta, hogy ha egy golyóscsapágyat szerel a tollbetétbe, az megakadályozza, hogy a sűrűbb tinta leszivárogjon a tollhegyen. Majd 1938-ban szabadalmi joggal megalkotta a világ első golyóstollát.

Ezek után a brit kormány megvette a golyóstoll szabadalmi jogait Bírótól, mert szükségük volt egy olyan tollra, amelyet a légierő biztonsággal használhat. Bíró azonban nem foglalkozott a golyóstoll szabadalmaztatásával és kivándorolt Argentínába. Így vette kezdetét a forradalom, találmánya szabadalmaztatásáért.

 
1938-tól az argentín Eterpen Társaság lesz a golyóstoll forgalmazója, mely felkelti a média érdeklődését is,

hiszen az akár egy évig is használható egy tollbetéttel. Amerikai elterjedését Milton Reynolds-nak köszönheti, aki egy 1945. júniusi látogatása során szeret bele a nagyszerű találmányba Buenos Aires-ben, magával viszi Amerikába, és ez év októberében már 100.000$-os bevételre tesz szert a forgalmazás első napján.1950-ben megjelenik a piacon a konkurens, Baron Bich által Bic márkanév alatt futó golyóstoll is, majd az ezt követő évben Reynolds kiszáll az üzletből.

1954-ben Parker behozza a piacra a Jotter tollat, amelyből évi 3,5 millió darabot értékesít.

Az ’50-es évek végére a Bic átveszi a hatalmat a golyóstoll-piacon, és 1960-ban megkezdi annak forgalmazását az Egyesült Királyságban is.

Napjainkban a Bic Crystal, amely kiszorította a piacról Bíró tollait, napi 14 milliós eladási értékeket produkál. Ezek a tollak képesek 5 mérföld hosszan egy tollbetéttel írni.